Infrapanel fogyasztása
Energiatakarékos működés, pontos értékekhez épületre szabott energetikai számítás szükséges.
Mi határozza meg a fogyasztást?
Az infrapanel fogyasztása kiemelkedően energiatakarékos a hagyományos elektromos fűtőpanelekkel összehasonlítva, a pontos értékek meghatározása azonban energetikai számítást igényel. A fogyasztás elsődlegesen az épület hőszigetelési értékétől függ.
Az infrapanelnek önmagában nincs fogyasztása, teljesítménye van. A felvett és leadott teljesítmény megegyezik, az infrapanel 100%-ban alakítja át a felvett energiát hősugárzássá, veszteség nélkül. A fűtési rendszer nem „önmagában” fogyaszt, hanem az épületből távozó hő pótlását végzi. Minél jobb a hőszigetelés, annál kisebb a beépítendő teljesítmény és az üzemeltetési költség.
Költség-összehasonlítás
Általánosságban elmondható, hogy egy modern gáz hőtermelővel ellátott rendszerhez képest az üzemeltetési költség a 2018-as energiaárakon még ~20–25%-kal magasabb, viszont egy elektromos radiátorhoz vagy klasszikus elektromos fűtőpanelhez képest akár 40%-kal gazdaságosabb.
A komplett beruházási költségekről itt talál bővebb információt.
Energetikai alapok és termosztátok hatása
Az infrapanel fogyasztása az épületszerkezeteken keresztül távozó éves hőmennyiség alapján határozható meg – ugyanazzal a módszertannal, mint az energetikai tanúsítvány számítása.
Mitől lesz egy épület AA+, AA vagy BB besorolású? Több tényező mellett az épületeket az éves nettó hőenergia-igény alapján sorolják be. Ebből az energetikai számításból a várható fűtési költség akár ±5% pontossággal becsülhető. A számítás alapja a +22 °C beltéri átlag. Minden +1 °C átlaghőmérséklet-növelés kb. +6% többletfogyasztást jelent.
Ha wifi okos termosztátokkal csökkentjük az átlagot és kihasználjuk az időzített/zónás szabályozást, akár 20% megtakarítás is elérhető.
Hol veszít hőt az épület? – Gyakori tévhitek
Az elektromos fűtés fogyasztását sok tévhit övezi. A ’90-es évek államilag támogatott gázárai mellett igaz volt, hogy „árammal fűteni 3× drágább”. Ma, új generációs infrapanelekkel ez a különbség ~20–25%. A sík felületű BVF infrapanelekről ide kattintva talál részletes leírást.
Egy épület teljes hővesztesége a homlokzati falakon, födémeken és nyílászárókon keresztül történik. Tipikus megoszlás:
- Falszerkezetek: 55%
- Födémek (padló, záró- vagy padlásfödém): 30%
- Nyílászárók: 15%
Az U-érték megmutatja, hogy egységnyi felületen, 1 °C hőmérséklet-különbségnél mennyi watt hőenergia távozik. Minél alacsonyabb az U-érték, annál jobb a hőszigetelés. Még egy kiváló (U=0,6 W/m²K) nyílászáró is a falaknál gyengébb pont marad, ezért a zónaszabályozás és a jó szigetelés együtt ad optimális eredményt.
Az infrafűtés előnyeiről és alkalmazási területeiről itt olvashat bővebben.
Konkrét számadatok és forintosított fűtési költségek 2020-as energiaárakon
Az épületek éves hőenergiaigénye már az építéskor számítható. Ehhez szükséges az épületszerkezet ismerete, alaprajz és metszet: a metszet megadja a beépített anyagokat, így azokon keresztül éves szinten távozó energia mennyisége becsülhető.
Kevésbé egyértelmű szerkezeteknél (pl. vályogtégla, kő–tégla vegyes fal) a számítás közelítő; ilyenkor a tervezésnél túlméretezés javasolt, és a becslés ~10–15% pontosságú.
Éves fűtési költség átalánydíjas meghatározása 100 m² hasznos alapterületen
A feltüntetett értékek tájékoztató jellegűek, nem minősülnek személyre szabott energetikai számításnak.
